2014. február 27., csütörtök

Kiruccanás a tengerhez

Múlt vasárnap kedd estéig a Pelabuhan Ratu nevű helyre mentünk, a tengerpartra. Úgy volt, hogy sátrazunk, aztán kiderült, hogy egy hostelben alszunk - sokkal rosszabbra számítottunk, mint ez a fennséges kis tengerpartra néző ház, ami csak a miénk volt. Szóval eléggé el voltunk kényeztetve, rögtön első nap bevetetük magunkat a nem kicsi hullámok közé (tényleg nagyot tudtak csapni), és nagy meglepetés volt, hogy az Indiai óceán egészen meleg  volt, mint a Balaton egy elég meleg nyári napon. Érekzésünkkor ömlött az eső, másnapra kb. 35-40 fok lett, de prezentációkat kellett tartani. Aztán irány a tengerpart, este pedig grillezés és zenélés a házban. 

Inkább több képet és kevesebb szöveget töltök, a képek úgyis érdekesebbek. 

Az összes kép őpedig elérhető itt: 

https://picasaweb.google.com/114198963218612622828/INDONESIA?authkey=Gv1sRgCMmL85mgjJmW2wE
 






Our hostel
 The interns

On the balcony with some students



Here they are playing...

...then a local guy says that they can make a picture with us (usually kids are extremely excited about that)



 With Tuuli



 Első este halat sütöttek a srácok lángon... 



Voltunk egy gejzírben fürödni, olyan volt, mint egy forró zuhany, legalább fél óráig áztattuk magunkat. Ezen kívül láttunk majmokat, amiről sajnos nincs fotó, mikor másnap visszamentünk a majmod helyre, felszívódtak. 








A typical local stall where we had coffee


Jött velünk jópár diák is 18-22 évesek, akik a fősulin tanulnak, hogy segítsenek a prezentációkban - szóval ők szerepelnek sok képen. 

Második este hagyományos szundanéz módra szolgálták fel az ételt - ők amúgy is majdnem mindig kézzel esznek, és most mi is így tettünk - össze kell tapasztani kézzel a rizst, aztán hüvelykujjal bepöckölni a szájba. Elvileg ez a technika, a helyes kivitelezés viszont némi gyakorlás árán érhető csak el azt hiszem. :D Az ételt banánlevélről esszük.




És végül még egypár random kép a hétvégéről:

Matt, a lakótársam












 Ezt a gengszterkedést és pózolást elég sokat láttam. :D

 Nem is kell mondjam, mennyire voltunk rákvörösek utána...





a

Always playing the guitar




 Transportation

 All of us





Néha (a tökösebbek) megkérnek, hogy pózolj velük...



...néha pedig csak a tudtunk nélkül ragadták meg a lehetőséget :D



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése